Az elektromágneses mezők biológiai hatásai

 

Az emberi test maga a tökéletes antenna az elektromágneses mezők szempontjából. Minden ember más és másként is reagál a sugarakra. Minden test, minden testrész, minden szerv, minden ideg, minden sejt egy speciális „antenna”, és egészen egyedileg reagál az elektromagnetikus ingerekre. Mindegyik a rezonancia törvényének engedelmeskedik. De minden másként rezonál: másképp egy épített antenna és másképp egy biológiai szervezet. Az ezirányú kutatások még gyerekcipőben járnak. Senki nem állíthatja magáról, hogy átlátja a helyzetet. Nincs ok sem magabiztosságra, sem pánikkeltésre. Az idő azonban már megérett arra, hogy értelmesen csökkentsük az összes ismert és felesleges elektroszmog-forrást, preventiv céllal.

 

Egészségügyi miniszterek, egészségügyi pénztárak és még az Egészségügyi Világszervezet is arról tájékoztatnak és riogatnak, hogy az összes megbetegedés 25-30 %­ -át  a megváltozott környezeti viszonyok okozzák és hogy az emberek 25-30 %-a környezeti ártalmaktól szenved. Pedig az építésügyi szabályok a fejlett világban arról szólnak, hogy az építmények nem veszélyeztethetik az emberek egészségét és természetes környezetüket.

 

Vizsgálatok és tanulmányok ezrei tanusítják világszerte, hogy az elektroszmog a megváltozott környezeti viszonyokért felelős tényezők listavezetője és redukálásával szignifikáns javulás érhető el az emberi egészség terén. Nincs még egy olyan környezeti tényező, amelynek szanálásával ilyen gyors és tartós pozitiv hatás érhető el.

 

Már az orvosok körében sem vitatott, hogy az elektroszmog komolyan veendő egész­ségügyi kockázat. Azt még nem tudják, miért van így, még nem elég ismertek a biológiai hatásmechanizmusok, de a sokévnyi kutatások, publikációk mind ezt erősítik meg egyértelműen. Ennek tükrében pedig lesújtó, hogy a politikai döntéshozók Euró­pában mennyire nem veszik komolyan a helyzetet, és használhatatlan és veszélyes határértékeket jelölnek meg az elektroszmoggal kapcsolatban. Naiv és felelőtlen azt hinni, hogy az emberi szervezetre ható elektroszmogból csak az akut ingeráramok és a termikus hatások bírnak biológiai jelentőséggel. Tapasztalatok szerint az emberi szervezet már messze a megadott határértékek alatt reagál a térerőkre, mégha nem is spontán felmelegedéssel (mint például a halánték- és fültájékon, hosszú mobiltelefonálás során), hanem csak hosszabb idő múlva fellépő, de annál tartósabb szimptómákkal, a fejfájástól a rákig.

 

A politikusoknál még Európa egyik legnagyobb energetikai cége, az RWE is kritikusabb, amikor egyik jelentésében már 1984-ben így fogalmazott: "Az, hogy külső elek­tromos behatások – akár elektromos, akár mágneses mezők - a természetes életfolyamatokat megzavarják, magától értetődő. Az elektromos folyamatok természetes jelenségek az emberi szervezetben. Ezért aztán nyilvánvaló, hogy a szervezeten kívüli elektromos jelenségek befolyásolják az életfolyamatokat." Továbbá: "Váltóáram esetén az idegek érzékenysége a frekvenciától függ. A legnagyobb érzékenység 50 Hz környékén tapasztalható." És az 50 Hertz a hálózati feszültség, amely mindennapjainkat is betölti. Majd: "Mind az elektromos, mind a mágneses váltómező elektromos áramot generál az emberi testben. Ez az áramsűrűség pedig eléri ill. meghaladja az ideginger-küszöböt."

 

Az USA, Kanada, Svédország, Ausztrália és Új-Zéland több, mint 100.000, nagyfeszültségű távvezeték mellett élő lakosára kiterjedő számtalan epidemiológiai tanulmány tudományos kutatási eredményei mind egyértelműen bizonyítják, hogy szignifikánsan megemelkedett biológiai kockázatokkal (pl. rák, gyermekleukémia, tumorok, hormon-, ideg-, szív- és érrendszeri és alvászavarok, migrén, fájdalmak, depresszió, idegesség, suicid) kell számolni 100-300 nT sűrűségű mágneses áramlásoknál. Összehasonlításul:  30-50 centiméterre az elektromos rádiós ébresztőtől, kis transzformátoroktól (pl. halogénlámpákban), fűthető paplanoktól vagy elektromos padlófűtéstől ugyanakkora, 500 -–5000 nT sűrűség mérhető, mint egy nagyfeszültségű távvezeték alatt! És itt tartózkodunk nap mint nap, hosszasan, különösen alváskor.

 

Az elektromágneses mezők biológiai hatásaival kapcsolatos eddigi legátfogóbb tanulmányt az USA környezetvédelmi hivatala, az EPA publikálta. A hivatal 11 híres sugárbiológiai szakértője 9 éven át gyűjtött adatokat. A tanulmány egyértelmű bizonyítékokkal szolgál arról, hogy már gyenge elektromágneses mezők is károsan befolyásolhatják az emberi egészséget, ha hosszú távon hathatnak. A kutatócsoport vezetője, Dr. Ross Adey professzor 200 nT nagyságú határérték meghatározását követeli. Ennél nagyobb értékek már befolyásolják a hormonfolyamatokat, elsősorban a melatonin-háztartást. Ilyenkor már számolni kell a rákkal, agymegbetegedéssel, tumorokkal, idegi zavarokkal, Parkinson- és Alzheimer-kórral, ill. koronaér betegségekkel. A tanulmány megerősítette azt a korábban már ezerszer jelzett gyanut, hogy az elektromágneses mezők  - különösen gyerekeknél -  leukémiát válthatnak ki. A kutatók kimutatták, hogy az elektromágneses mezők belenyúlnak a sejteken belüli folyamatokba és kihatnak a génekre is. Megalapozott a gyanú, hogy öröklési betegségek is lehetnek a következményei.

 

A kisfrekvenciás mezők tanulmányozásakor sajnos legtöbbször csak a mágneses mezőkre koncentrálnak (bekapcsolt fogyasztó keltette elektromos áramra). E téren van elég rémisztő információ. Viszont az elektromos mezőket (meglévő áramvezetékek, akár fogyasztó nélkül) rendszerint elhanyagolják. E téren alig folyt kutatás, holott  mind otthon, mind a munkahelyen sokkal gyakrabban és sokkal nagyobb intenzitással fordulnak elő és éppen ezeknek az elektromos mezőknek a kiiktatásával vagy leárnyékolásával érhetők el a legmeglepőbb, spontán egészségügyi javulások.

 

Az elektromos mezőkre hivatalosan megadott határérték a DIN/VDE 0848 szerint munkások esetén 20.000 Volt/méter (V/m). Az elektroszmog lakossági határértéke 5.000 V/m. Az EPA-tanulmány, több ezer adat kiértékelése alapján a 10 V/m határérték kijelölését követeli, mert e fölött egy sor biológiai kockázatot tártak fel. Érdekes, hogy a svéd TCO-szabvány is éppen 10 V/m határértéket ad meg a számítógépes munkahelyek határértékének. Lakóépületeken belül és különösen hálószobákban az 1 V/m lenne a kívánatos.

 

Összehasonlításul: 30-50 centiméterre egy be sem kapcsolt éjjelilámpától, földeletlen készülékektől és kábelektől, fűthető paplanok és ágymelegítők közelében, vagy műszakilag igényes elektromos installációktól 100 – 1000 V/m mérhető, akárcsak egy nagyfeszültségű távvezeték közelében! Pedig életünk harmadát ebben a közegben, alvással töltjük.

 

Van azonban még egy másik szempont, amit gyakran elfelejtenek. Nemcsak az elektromágneses mező erőssége fontos, hanem a jellege is. Hajlamosak vagyunk egy kalap alá venni a rádió- és TV-hullámokat, a CB-rádiózást a mobiltelefonálással, az analóg vezeték nélküli telefont a DECT (digitális) vezeték nélküli telefonnal, és közben elfelejtjük, hogy nemcsak a sugárzás intenzitása számít, hanem a moduláció jellege, különösen az a kérdés, hogy a vivőjelet kisfrekvenciával pulzálják-e; ez pedig perdöntő a biológiai kockázatok szempontjából. Napjaink mobilhálózatai (UMTS, HDSA), a modern DECT-szabván szerinti vezeték nélküli telefonok mind úgy működnek, mint egy kisfrekvenciásan pulzált (modulált) jelű radar (!), ellentétben a korábbi analóg rendszerekkel. Egyre több az arra vonatkozó tudományos bizonyíték, hogy a pulzált elektromágneses sugárzás biológiailag sokkal veszélyesebb, mint az analóg. Míg a nem-pulzált sugárzás még viszonylag nagy térerő mellett is veszélytelennek bizonyulhat és nem vált ki biológiai reakciókat, addig a pulzált sugárzás már egészen alacsony térerő mellett egy sor biológiai problémát vet fel.

 

Dr. Lebrecht von Klitzing, az Universität Lübeck orvos-fizikusa, több tudóssal együtt rájött, hogy a pulzált sugárzás megváltoztatja az emberi EEG-t és az agyi áramokat megzavarja. És nemcsak extrém körülmények között, hanem a mindennapjainkban. A legújabb mérések szerint a mai modern mobiltelefonok használatakor az agyi EEG 20 – 30 cm-en belül változik meg, és közvetlenül az antenna mellett, tehát csak néhány centiméterre az agyunktól az EU-ban gálánsan megszabott határétékeket is túllépik, ami termikus hatásokban (pl. a fül és halánték felmelegedésében) nyilvánul meg.

 

A vezeték nélküli DECT-telefonok esetében az agyi áramok befolyásolása már 3 - 7 méteren belül bekövetkezik. További biológiai kockázatot jelent az a tény, hogy ezek a kicsiny DECT bázisállomások szüntelenül pulzált jelet küldözgetnek a kézibeszélők felé, még akkor is, amikor egyáltalán nem telefonálunk. Ha az éjjeliszekrényen egy ilyen vezeték nélküli telefon van, akkor sokkal nagyobb (és pulzált) elektroszmogra lehet számítani, mint a sokat emlegetett mobil adótornyok tövében, és minderre non-stop. A mobil antennák ellen lakók és környezetvédők tiltakoznak, a sokkal veszélyesebb DECT-telefonok ellen senki. Lakók, hatóságok, sőt templomok is megtiltják antennák elhelyezését az épületek tetején, védendő az egészségünket. Ugyanakkor a rosszul informált fogyasztó a nonstop pulzáló sugárforrást egyenesen a lakásába, sőt az ágya mellé telepíti. A neten is sok beszámoló olvasható olyanoktól, akik a vezeték nélküli DECT-telefonok ágyuk mellett történő elhelyezése után rövid időn belül különböző fájdalmakról, szédülésről, idegességről, alvási zavarokról számoltak be, s ezek a panaszok a telefon áthelyezésével megszüntek.

 

Márcsak azért is furcsa ez a hozzáállás, mert az elektronikát sokkal jobban óvják, mint az embert. Az érzékeny elektronikai eszközök is reagálnak a pulzált elektromágneses sugarakra. Ezért kell a mobiltelefont kikapcsolni a repülőn, tömegközlekedési eszközön, kórházban, hivatalban. És nem azért, mert a repülőgép vagy a műtő túlmelegedhet, hanem mert az elektronikában hibás vezérlőjelek képződhetnek, mess­ze a termikus hatást kiváltó térerők alatt is. Olvashattuk, hogy repülők zuhantak le, gépkocsik irányíthatatlanná váltak vagy légzsákjuk menet közben felfúvódott, riasztók ok nélkül bekapcsoltak, PC-k lefagytak, felügyeletlen tankok maguktól lőttek, sőt egy egész fúrósziget mozgásba lendült. A pulzált elektromágneses jelek mindezt lehetővé teszik. Minden Mercedes használati utasításában olvasható: „Balesetveszély! Minden olyan mobiltelefon és adóvevő használata, amelyek antennája a kocsiszekrényen belül van, a járműelektronika zavaraihoz és az üzembiztonság veszélyeztetéséhez vezethet.” De mi az érzékeny elektronika az emberi agy sokkal érzékenyebb idegeihez képest? Az érzékeny embertől sokkal többet várnak el a hatóságok, mint az elektronikától.

 

Az EU elektroszmog-határértéke nagyfrekvenciás elektromágneses hullámoknál, a frekvencia függ vényében 200.000 – 1.000.000 nanowatt per négyzetcentiméter (nW/cm2) sugárzási térerőt enged meg. Mint azt már említettük, mindezt a testünk túlmelegésének megelőzésére. A pulzált hullámok jelentette külön kockázatról persze megfeledkezve. Ugyanakkor a gépekre ezerszer alacsonyabb határértékeket határoztak meg. Orvosbiológusok szerint a nyugodt és kockázatmentes alváshoz legfeljebb 2 nW/cm2 terhelésnek lenne szabad érnie az embert. Álom, álom…

 

Forrásmunka:

© BAUBIOLOGIE UND UMWELTANALYTIK WOLFGANG MAES