Alzheimer-kór

Elektromágneses mezők megnövelik az Alzheimer-kór kockázatát  

 

Egy, a Berni Egyetemen készült tanulmány kapcsán, amely azt vizsgálta, hogy az elektromágneses mezők megnövelik-e a neurodegenerativ betegségek, mint az Alzheimer-kór kockázatát, újra fellángoltak a viták. A tanulmány Matthias Egger professzor vezetésével az Egyetem „Institut für Sozial- und Präventivmedizin” intézetében készült, a Svájci Nemzeti Alap finanszírozásában.

A tanulmány keretében 4.7 Millionen svájci lakos adatait értékelték ki. Ebben a populációban a  2000 - 2005 közötti elhalálozásokat vizsgálták. Olyan lakosok elhalálozási okait vetették össze, akik 5, 10 és 15 évnél hosszabb ideig éltek 50 méteren belül egy 220 - 380 Kilovoltos nagyfeszültségű távvezetéktől, majd összehasonlították olyan személyek halálozási statisztikáival, akik több, mint 600 méterre éltek ilyen nagyfeszültségű távvezetéktől.  A vizsgálatban a neurodegenerativ megbetegedések mellett 9200 haláleset az Alzheimer-kórtól származott. Ebből 20 eset olyan személyeket érintett, akik kevesebb, mint 50 méterre éltek egy  nagyfeszültségű távvezetéktől.

Első látásra is feltűnik, hogy a kockázat a nagyfeszültségű távvezeték közelében töltött idővel arányosan nőtt. A tudósok a kiértékelés során egyértelmű dózis-reakció összefüggést találtak az Alzheimer- kór kockázata és a nagyfeszültségű távvezeték alatt megélt évek között: azok, akik 5 éven át éltek a  nagyfeszültségű távvezetéktől  50 méteren belül, 1,5-ször nagyobb valószínűséggel haltak meg Alzheimer-kórban, mint a 600 méteren túl lakók. Ha 10 éven túl éltek az 50-méteres hatótávolságon belül, a valószínűség az 1.78-szorosára nőtt. És 15 éven túl a kockázat a duplájára nőtt! De dózis-reakció-összefüggést találtak azAlzheimer-kór és a  nagyfeszültségű távvezetéktől való távolság esetében is. 

A Berni Egyetem Intézete, az „Institut für Sozial- und Präventivmedizin” egy korábbi tanulmányában már kimutatta (Röösli és tsai, 2007, ld. ref.), hogy azok a személyek, akik erős elektromágneses sugárzásnak vannak kitéve, nagy valószínűséggel megbetegednek Alzheimer-kórban. A mostani tanulmány a világon az első, amely a lakókörnyezetben található elektromágneses mezők és a neurodegenerativ megbetegedések kapcsolatával foglalkozik. A tanulmány az American Journal of Epidemiologie folyóiratban jelent meg (ld. ref.)

A gyermekkori leukémia és a nagyfeszültségű távvezetékek közötti okozati összefüggést a szakma időközben elfogadta, de egyre gyakoribbak a jelek másfajta megbetegedések kialakulására is. A neurodegenerativ megbetegedésekkel való összefüggést ez a tanulmány újból megerősítette.

Hasonló problémákkal küzdenek azok is, akik egy életet töltenek villamosított vasútvonalak mentén. A brit UK News hozta le az első ezirányú interjút a Bristoli Egyetem professzorával, a nagyfeszültségű távvezetékek egészségkárosító hatásainak nemzetközileg elismert szakemberével, Denis Henshaw-val (http://www.phy.bris.ac.uk/people/henshaw_dl/index.html), aki úgy becsüli, hogy 150.000 brit polgár él a nagyfeszültségű távvezetékek 50 méteres sugarán belül. Véleménye szerint itt az ideje, hogy a felsővezetékeket végre beássák a föld alá. Más szakértők viszont kimutatták, hogy a földalatti, gázszigeteléses nagyfeszültségű kábelek költsége 4-szerese a távvezetékekének.

De vigyázat:  kisebb elektromos berendezés, mint például egy házfalra szerelt vagy lakóházba telepített transzformátorállomás is képes óriási elektromágneses teret generálni a közelben!  Ha bekapcsolt mérőműszerrel járunk be egy lakóövezetet, megdöbbentően gyakran találkozhatunk erős elektromágneses mezőkkel, és nemcsak a transzformátorok közelében, hanem a mobilszolgáltatók átjátszóállomásai (antennái) közelében is.


Egger professzór attól is óva int  mindenkit, hogy alvás során elektromos hálózatról üzemeltetett rádiós ébresztőt bekapcsolva hagyjunk: „Minden, ami áramvezetéken lóg, veszélyes sugárforrás.” Ha eltekintünk a nagyfeszültségű vezetékektől, akkor is lényegesen nagyobb a „civilizált” lakosság kitettsége az elektroszmognak, mint fejletlenebb régiókban.



Referenciák:

Huss et al. 2008 (s.u.), UK News vom 11.11.2008,
Universität Bern vom 06.11.2008 und Medizinauskunft.de vom 13.11.2008.
13.11.2008, Diagnose-Funk

Huss A., Spoerri A., Egger M., Röösli M. for the Swiss National Cohort Study: Residence near power lines and mortality from neurodegenerative diseases: Longitudinal study of the Swiss population. American Journal of Epidemiology, epub ahead of print, DOE:10.1093/aje/kwn297
 
Egyéb tanulmányok az Alzheimer-kór és az elektromágnesesmezők kapcsolatáról:
Sobel et al. 1995: Risiko durch berufliche Exposition bis 3.8-fach
Sobel et al. 1996: Risiko durch berufliche Exposition bis 4-fach
Feychting et al. 1998: Risiko durch berufliche Exposition bis 2.7-fach
Johansen 2000: "Increased Risk" durch berufliche Exposition
Hakansson et al. 2003: Risiko durch berufliche Exposition bis 4-fach
Feychting et al. 2003: Risiko durch berufliche Exposition bis 2.3-fach
Qiu et al. 2004: Risiko durch berufliche Exposition bis 2.5-fach
Park et al. 2005: Risiko durch berufliche Exposition bis 1.8-fach
Röösli et al. 2007: Risiko durch berufliche Exposition bis 3.15-fach